A projekt az LMBT mediáció magyarországi bevezetésével foglalkozik. A társadalmi előítéletek, a homofóbia, a szivárványcsalád társadalmi elismertségének hiánya, de főleg a jogi hátrányok kiküszöbölése miatt az LMBT mediáció e csoport esélyegyenlőségét növeli. Célunk az LMBT és mediációs civil szervezetek együttműködésével az LMBT mediáció, mint szociálisan innovatív módszer elterjesztése, amely segíti a jogi hiányosságok áthidalását, és ezzel elősegíti az érintett csoport jóllétének növelését, a civil és szakmai szervezetek eszköztárának, együttműködésüknek erősítését.
Az LMBT civil szervezetek, a mediációs szervezetek és az LMBT kisebbség tagjai; mediátorok; jogászok; bírók; pszichológusok; mentálhigiénés szakemberek.
Külföldi LMBT mediációs szervezetek meglátogatása, tapasztalatcsere
Szakmai anyagok, képzési terv kidolgozáa LMBT és mediációs civilszervezetek bevonásával,
Képzések tartása, mediátorok felkészítése az LMBT mediáció sajátosságaival kapcsolatban,
LMBT civilszervezetek tájékoztatása a módszerről,
Szakmai konferencia tartása,
az LMBT kisebbség tagjainak tájékoztatása,
„jó gyakorlatokat” összegző tanulmányok megjelentetése,
megismertetése pszichológusokkal, bírókkal, jogászokkal, mediátorokkal.
Időpont: 2016. Január 23. Szombat 10:00-17:00
Helyszín: Bálint Ház, Révay u. 16.
KONFERENCIA „LMBT mediáció – egy szociálisan innovatív módszer hazai bevezetése” című projektjének 2016. jan. 23-ai zárókonferenciájára „A kisebbségi és interkulturális mediáció szerepe és lehetőségei Magyarországon”
A zárókonferencián a magyarországi kisebbségi és interkuturális mediációval foglalkozó szakemberek az adott projekt tapasztalatain túl megvitatják a módszer lehetőségeit, jövőjét, az együttműködés lehetőségeit. A konferencia ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A szünetekben kávét, üdítőt és szendvicset biztosítunk.
Kérjük, részvételi szándékát 2016. Január 21-éig jelezze a következő e-mail címen:
pipa.regisztracio@gmail.com
Interkulturális és kisebbségi mediáció – eredmények, lehetőségek az LMBTQ mediáció magyarországi gyakorlati bevezetése című NCTA-2015-11001-F pályázati számú Norvég pályázat záró konferenciája
A konferencia programja:
10.00 – a konferencia megnyitása – Ritter Andrea projektvezető, PIPA Alapítvány
10.15 – 11.00: Radványi Ágnes és Zachar Illés Tamás mediátorok a PIPA Alapítvány projektjéről, a civil szervezetekkel és a mediátorokkal folytatott közös munka tapasztalatairól
11.00 -11.45 - Deák Éva, Partners Hungary Alapítvány, ügyvezető: Az interkulturális mediáció - új szakma születik? Az interkulturális közvetítői funkció megjelenési formái és szerepe a romák társadalmi integrációjában
11.45 – 12.30 - Krémer András, Rézler Gyula Alapítvány, elnök: Mediációs szolgáltatás alapelveinek érvényesülése kisebbségi és interkulturális érintettségű vitákban.
12.30 – 14.00 - Ebédszünet
14.00 – 14.45 - Szabó Tibor, Egyezség Mediációs Egyesület: Meleg Mediátor Mese –Mediációs témalehetőségek az lmbtq közösség tagjai és szervezetei számára
14.45 – 15.30 - Dombos Tamás, Háttér Társaság a Melegekért, ügyvivő: Az azonos nemű párok jogvitáinak mediációja – egy kutatás tapasztalatai
15.30 – 16.15 - Ravasz László, a Szegedi Törvényszék bírája: A tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése a magyar bírósági rendszerben fókusszal az LMBT emberekre és egyéb kisebbségekre
16.15 – 17.00 – Ritter Andrea - Vízió megfogalmazása, mire jó az LMBT mediáció, hogyan tovább... közös gondolatok megfogalmazása.
Az előadások fél órásak, melyet negyed óra szakmai beszélgetés követ. A zárókonferencián a magyarországi kisebbségi és interkuturális mediációval foglalkozó szakemberek az adott projekt tapasztalatain túl megvitatják a módszer lehetőségeit, jövőjét, az együttműködés lehetőségeit.
A képzés ingyenes. A szünetekben kávét, üdítőt és szendvicset biztosítunk.
A találkozó időpontja:
2016. Január 23. (szombat) 10:00-17:00
Helyszín: Bálint Ház, Budapest, Révay u. 16, 1065.
Időpont: 2015. December 5. Szombat 10:00
Helyszín: Doucart, Raday utca 18.
Kedves Mediátorok!
Ahogy azt már többen tudják, az LMBTQ központ és a Változás rendelő munkáját segítő PIPA Alapítvány keretében az LMBTQ mediáció magyarországi gyakorlati bevezetésére elnyertünk egy NCTA-2015-11001-F pályázati számú Norvég pályázatot.
Ennek keretében tartunk egy egésznapos szakmai workshop-ot mediátorok-, illetve a szakma iránt érdeklődők számára, az LMBTQ mediáció sajátosságait illetve hazai és nemzetközi tapasztalatainkat ismertetve, azzal a céllal, hogy közösen gondolkodva kialakuljon egy értékes szakmai eszmecsere.
A mediációs workshop tervezett programja:
10:00 – A norvég projekt bemutatása, szakmai inspirációk
10:30 – Zachar-Illés Tamás: LMBTQ mediáció alappilléreinek bemutatása
11:00 – Ritter Andrea: Az LMBTQ mediáció sajátosságai, LMBTQ emberekkel, pszichoterápiában és mediációban szerzett tapasztalatok bemutatása.
12:00 – Kérdések, szakmai eszmecsere
12:30 – Ebédszünet
13:30 – Beszélgetés: Meghívott vendégünk betekintést enged a transzneműeket érintő mindennapi kihívásokba, majd ezt követően egy, a témát érintő mediációs esetszimulációban mutatunk be egy jellemző konfliktust. Mediátorok: Radványi Ágnes, Zachar-Illés Tamás
15:00 – Kávészünet
15:15 – Amerikai meghívott LMBTQ mediátor vendégünk online kapcsolaton keresztül mesél szakmai tapasztalatairól, és betekintést enged LMBTQ mediációs praxisába.
16:00 – Kérdések, eszmecsere, beszélgetés Az esemény ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A szünetekben kávét, üdítőt és szendvicset biztosítunk.
Üdvözlettel,
Primus Inter Pares Alapítvány
Kérjük, részvételi szándékát 2015. december 1-ig jelezze a következő e-mail címen:
pipa.regisztracio@gmail.com
Időpont: 2015. július 08.
Helyszín: Budapest Pride, Bálint Ház, Salom terem
A találkozón részt vettek:
dr. Ritter Andrea
Radványi Ágnes, dr. Zachar Illés Tamás
2015. július 8. napján a Bálint Ház Salom termében tartottunk beszélgetést a mediáció LMBT csoportban történő alklamazásának részleteiről. A beszélgetésre szép számú, körülbelül 35 ember jött el, Ritter Andrea indította a közel két órás "brainstorming-ot". Ez a workshop Rachel Epstein előadása mellett fontos megállója volt az LMBT mediáció népszerűsítésére irányuló projektünknek, hasonló eseményt fogunk tartani 2015. augusztusában a Transvanillánál, valamint a Sziget Fesztiválon. Ritter Andrea kezdte a beszélgetést a PIPA Alapítvány, illetve a Norvég Alap által támogatott projekt bemutatásával, majd Zachar-Illés Tamás beszélt a röviden a mediációról, az USA-ban és Kanadában szerzett mediációs tapasztalatokról. A beszélgetést egy powerpoint előadással Radványi Ágnes zárta, aki beszélt a mediáció elméleti alapjairól, alkalmazási lehetőségeiről, valamint a beszélgetés végén eseteket elemeztünk. Folyamatosan próbáltuk a hallgatóságot kérdésekre buzdítani, valamint minél több esetet felvonultatni, hogy megértessük a módszer jelentőségét az LMBT csoport számára. A beszélgetés utolsó felében a kérdezés is megindult, a jelenlévőket megkértük az igenyfelmérési kérdőivünk kitöltésére.
- A szervezetek képviselői egyet értenek abban, hogy a népszerűsítés első lépése a megismertetés, hiszen az LMBT emberek nem ismerik, hogy van ilyen lehetőség
- Meg kell teremteni egyfajta bizalmat a módszer irányába, tehát, hogy elhiggyék az emberek, hogy ezzel képesek megoldani a konfliktusos helyzeteiket
- A legtöbb mediálható ügyben semmi sem történik, hiszen nem ismerik a lehetőséget, bíróságra pedig kevésbé fordulnak, mint a heteroszexuális társaik, TEHÁT a heteroszexuálisok jogtudatossága nagyobb, könnyebben mennek bele jogvitába, jobban bíznak abban, hogy a bíróság nekik kedvező döntést hozhat
- szükséges egy brainstorming, hogy az LMBT szervezetek hogyan tudnak bekapcsolódni a megismertetés, népszerűsítés folyamatába (levelező lista, elmegyünk előadást tartani a LABRISZ-hoz és a TRANSVANILLA-hoz) nagyon fontos, hogy EGYSZERŰEN kell közölni és magyarázni, ez legyen a marketing stratégia alapja
- Ha a Háttér Jogsegélyszolgálatán valaki jelentkezik, s az ügy mediálható, akkor azt kiutalják mediátoroknak (kérdéseket vet fel, hogy ezek elsősorban for-profit tevékenységek, valamint, hogy hogyan alakul a minőségbiztosítás kérdése) - LMBT civilnek képesnek kell lennie arra, hogy felismerje, ha egy ügy/konfliktus mediálható, valamint hogy mik a mediáció használatának fő területei, hogy tudja tanácsolni
- DOMBOS Tamás: gyűlölet bűncselekményeknél a bíróságok nem igazán engedik a mediációt, így büntetőügyekben ritka
- Egyébként is sokszor JOGFEJLESZTÉS van, tehát a bírósági utat tanácsolja az LMBT civil, hogy az üggyel egyfajta példát statuáljanak (Andrea mentál-higiénés szakemberként ennek az etikusságát vitatja, megegyeznek, hogy a megfelelő tájékoztatással kicsit neutralizálható ez a probléma)
- derivatív –facilitatív vita, mi legyen a mediátor szerepe? Mennyire avatkozzon be? tegyen a javaslatot? Vita beállása esetén, amikor már nincs megoldási javaslatuk maguknak a feleknek, mi a helyes mediátori reakció? (feladat adás, caucus, esetleg megoldási javaslat?)
- Mennyiben engedhető meg a jogi felvilágosítás bármely formája egy mediációs folyamatban?
- probléma: nincs szakmai standard és minőségbiztosítás, pedig a mediációs szolgáltatásért pénzt szedünk
- Kistérségi konfliktusok: nemi szerep és társadalmi szerep különbözősége, ezek feloldása
- Cél lehetne a társadalmi szerepvállalás pl. az oktatásban: jelenleg negatív ideológiákat oktatnak a gyerekeknek a kérdésben
- Kistérségi konfliktusok segítése mediációval, nyílttá tenni kérdéseket szülőknek, szomszédságnak
- Budapest és vidék közötti különbségek, vidéki homofóbia
- A jelenlegi jogi hiátusok mentén felfűzni a mediáció lehetőségeit – jogi vázat alkotni a jogi háttér különbözőségein keresztül
- Mik az LMBTQ mediáció módszertani sajátosságai, mire kell kiemelt figyelmet fordítani – van-e, és ha igen mi a különbség a sima mediációhoz képest
- Pszichológus – jogász – mediátor: mennyire lehet vagy kell elkülöníteni a szakterületeket egymástól
- Milyen ismeret háttérrel (szakmai, jogi, egyéb) kell egy mediátornak rendelkezni, vagy éppen nem kell?
- Vannak-e speciális technikák vagy csak az esettípusokban tér-e el?
- Hátráltatja, vagy segíti-e a mediációt, ha ismeri a mediátor a háttérben meghúzódó, hasonló esetekben felmerült tipikus LMBTQ érzelmi dinamikákat, vagyis összefüggéseket. - LMBTQ háttértudás, vagy inkább érzékenyítés a fontosabb? (ahogyan az interkulturális mediáció esetében is)
- Amennyiben az ügyfél az alapján választ, hogy feltételezi hogy a mediátor is meleg, fel kell-e fedni a valóságot, illetve mi történik, ha a folyamat során letapogatja a kérdést, és esetleg csalódás éri ha kiderül hogy mégsem az. (Ez ugyanúgy vonatkozhat a nem, életkor, rassz, vagy vallás kérdésekre)
- Transzformatív vagy evaluatív mediáció, avagy adjunk-e tanácsot vagy sem, ha igen milyen formában? Higgyünk-e az „Old meg magad” elvében?
- Mi jelent sikert egy mediációban, mitől eredményes?
- Bevonjuk-e a gyerekeket a mediáció folyamatába, és milyen szempontokat érvényesítsünk?
- NÉPSZERŰSíTÉS: konkrét esetpéldákat bemutatni LMBTQ embereknek, hogy ezzel is növeljük a bizalmat; kell egy közös fórum (újság, honlap) ahol a cikkeket, eredményeket publikálni lehet; Élő-Könyvtár, Digitális story telling: saját történetek elmesélése, páciensek tapasztalatai és történetei akik már részt vettek mediációban.
Időpont: 2015. június 05.
Helyszín: Budapest Pride, Bálint Ház
A találkozón részt vettek:
Rachel Epstein, Same Sex Parenting Network vezetője
Ritter Andrea, Zachar Illés Tamás, PIPA Alapítvány
Nagy örömünkre szolgált, hogy Rachel Epstein a torontói LGBTQ Parenting Network vezetője elfogadta meghívásunkat és 2015. június 5-én, Budapesten a Bálint Házban előadást tartott tapasztalatairól, amit az LMBTQ emberekkel való munkája során szerzett. Megtudhattuk, hogy Kanadában a gyakorlati, érzelmi, szociális és jogi aspektusokra fókuszálva segítik azokat az érintett LGBTQ embereket, párokat, családokat, akiknek családon belüli konfliktusaik, nehézségeik támadtak, illetve gyermekvállalásban gondolkodnak. Rachel beavatott bennünket az elmúlt 20 év tapasztalataiba amit LGBTQ szülői aktivistaként, kutatóként és oktatóként töltött, illetve rávilágított azokra a fontos szempontokra, különbözőségekre, amiket az LGBTQ emberek, családok mediációja során tapasztalt. Kiemelte azokat a sarkalatos pontokat, illetve jellemző konfliktusforrásokat, amik a bíróságon – illetve pozitív esetben – a mediáció során felmerülnek az LMBTQ családok esetében. A szivárvány családok esetében ezek jellemzően a szerepek, szülői feladatok felosztása, biológiai-nem biológiai szülők szerepeinek különbözősége, gyermek felügyelet, örökbefogadás, megtermékenyítés, nemi irányultsággal kapcsolatos kérdések és származással kapcsolatos konfliktusok a jellemzőek. Esetelemzései során rávilágított, hogy ezekben a konfliktusokban a mediáció módszertani sajátosságai hogyan segítik a folyamatot, és mennyivel eredményesebben zárulnak, mint a jellemzően pozícióharcról szóló bírósági pereskedés.
Időpont: 2015. május 14.
Helyszín: New York, Teresa Calabrese Ügyvédi Irodája
A találkozón részt vettek:
Teresa Calabrese, ügyvéd és mediátor
Ritter Andrea, Zachar Illés Tamás, PIPA Alapítvány
2015 május 14. Napján délelőtt találkoztunk Teresa Calabresevel, aki kellemes brooklyni pékarúval és kávéval várt minket Manhattani irodájában. Teresa ügyvéd és mediátor, fókusza hasonlatos a két korábbiakban említett kollégájával, June Jacobsonnal és Barbara Rothberggel. Mindhárom szakember tagjai egy New Yorkban működő LGBT Family Mediation csoportnak, amely platformon eset megbeszéléseket tartanak, időnkénti ülésekkel, valamint mód van bármilyen szakmai anyag megosztására. Praxisát a 90-és évek elején, az AIDS virágkorában kezdte meg, saját megítélése szerint egy borzasztóan elutasító, homofób légkör uralkodott akkor meg a ma liberális Manhattan szigeten is. A helyzet mára rendeződött, talán nálunk is sok pozitív változást tartogat a jövő az LMBT emberek társadalmi elfogadásával kapcsolatban. Kiemelt területe az LMBT emberek számára család tervezési megállapodások készitése, túlélő házaspár gyermekének örökbefogadásával kapcsolatos ügyek, béranyasággal összefüggő esetek (New York államban nem legális, de az USA több államában igen).A mediációs ülések általában 1- 1,5 óra hosszan tartanak, az eset bonyolultságától függően pár alkalommal. Véleménye szerint a több alkalmas ülés hatékonyabb, több időt enged a Feleknek az ügy és a lehetséges alternatívák átgondolására. (s nem is olyan fárasztó, mint egy blokkosított ülés). A mediátor társadalomban szélesen alkalmazott módszer az un. caucus (külön megbeszélés valamennyi féllel az eljárás elején,vagy szükség esetén közben is.), ezt ő csak szükség esetén alkalmazza. Az első ülés a közös bemutatkozásról és az eljárással kapcsolatos széleskörű felvilágosításról szól. Módszere neki is inkább a facilitativ módszerhez közelít, mint inkább az irányító -derivatív módszerhez. Jogászként neki is nehéz néha elvàlasztani a jogász - mediátor szerepkört. Ügyvédeket nem szeret beengedni az ülésre, de sokszor tanácsolja a Feleknek, hogy nézessék meg ügyvéddel a végső dokumentumot. Biztosított arról, hogy minden számára elérhető anyaggal, tanáccsal segíteni fogja Magyarországi tevékenységünket.
Időpont: 2015. május 13.
Helyszín: New York, Teresa Calabrese Ügyvédi Irodája
A találkozón részt vettek:
RJune Jacobson, Barbara Rothberg
Ritter Andrea, Zachar Illés Tamás, PIPA Alapítvány
2015.május 13. napján került sor a találkozásra June Jacobson-nal és Barbara Rothberg-gel a Manhattan Midtown városrészében elhelyezkedő irodájukban. Roppant lelkesek és segitőkészek voltak. June ügyvéd és mediátor körülbelül 20 éve. Az általuk több százezer fos New yorki lmbt kisebbség tagjai az ügyfelei jelentős részét teszik ki, habár szerinte nagy a verseny az ügyfelek megszerzéséért. Barbara mentálhigiénés szakember, terapeuta, sokszor dolgozik ő is lmbt emberekkel, például használja a mediációt család tervezési megállapodások, gyermekelhelyezési megállapodások kapcsán. Segítségével az Lmbt központ feliratkozhatott egy professzionális levelező listára, amelyen lmbt témájú (meditáció, esetmegvitatás, mentálhigiénével foglalkozó ) cikkeket osztanak meg egymással. Szerintük az lmbt mediációval foglalkozó szakembereknél elengedhetetlen az lmbt csoport és annak szokásainak ismerete, valamint ismerniük kell az lmbt személyek jogi helyzetét abban az országban, ahol praktizálnak. New Yorkban is jellemző az a tendencia, hogy a mediatorok tetemes hányada jogász, vagy mentálhigiénével foglalkozó szakember, ez persze náluk nagyon komoly odafigyelést igényel. A mediátor szerepe inkább facilitativ, nem dönt, ritkán tanácsol. A Feleknek kell megtalálni a mindannyiuk számára elfogadható alternatívát. Ez persze nem jelenti azt, hogy nem vázolhatja, egy esetleges bírósági út időbeli és kimeneteli lehetőségeit, ezzel erősítve a mediáció sikerességét. Kiemelték, hogy számukra a legfontosabb, hogy a mediáció ám részt vevő valamennyi fél meghallgatásra kerüljön, senki ne érezze, hogy bármilyen számára fontos információt nem mondott el, kérdést nem vitathattak meg.
Időpont: 2015. május 11.
Helyszín: Toronto, St. Stephens Community Mediation Center
A találkozón részt vettek:
Peter Breuer, Lyn Adamson: a St. Stephens mediációs program vezetői
Ritter Andrea, Zachar Illés Tamás, PIPA Alapítvány
Torontóban találkozhattunk a St. Stephens Community Mediation Center alternatív vitarendezési programjának vezetőivel: Peter Breueral és Lynnel, akik ugyancsak biztosítottak minket széleskörű szakmai támogatásukról és hangsúlyozták a nemzetközi tapasztalatcsere fontosságát. Az intézetben comediacios módszert alkalmaznak (facilitatív alapon), vagyis két mediátor van. Rendszerünkben kb. 55 darab önkéntes mediátor van, figyelnek, hogy rassz, nem, szexuális beállítottság szempontból mindenféle ember legyen, s eszerint válogatják ki az adott ügyre megfelelő mediatort. LMBT ügyekben általában legalább az egyik mediátor LMBT személy. Körülbelül évente 200-300 esetük van, ennek kb. 15% -a LMBT. Ők alkalmazzák a caucus módszerét, így az első találkozás külön történik a Felekkel, itt történik a bemutatkozás, felvilágosítás, eset felvázolása. Szerintük a mediáció legfontosabb része a vitában eltérő álláspontú Felek érdekeinek felismerése, valamint a megfelelő kérdések feltevése, s a bizalom kialakítása az Felek és mediátoraik között. Az eseteik 90%-a a mediációs módszerrel megoldódik, így nincs szükség bírói intervencióra, amire méltán büszkék.
Időpont: 2015. május 8.
Helyszín: Toronto, Same Sex Parenting Network irodája
A találkozón részt vettek:
Rachel Epstein, Same Sex Parenting Network vezetője
Ritter Andrea, Zachar Illés Tamás, PIPA Alapítvány
Első találkozásunk egy Rachel Epstein nevű mentálhigiénével foglalkozó szakemberrel és mediatorral volt, aki egy LGBT parenting network elnevezésű projektet vezet. Voltaképpen bármiféle családjogi , család tervezési problémával , kérdéssel lehet hozzájuk fordulni, szerveznek közösségi felvilágosító eseményeket , workshopokat szerte Ontario államban. A projektet az Ontarioi állam finanszírozza , ahol a kormányzó egy leszbikusságát nyíltan vállaló hölgy . Rachel egy szakmai konferencián fog részt venni 2015 június elején Varsóban , s annyira felkeltette érdeklődését hazai tevékenységünk , hogy Budapestre is ellátogat , ahol fog tartani egy szakmai workshopot.Praxisában számos igen komplex, például több szülős LMBT családi vita is előfordult , a területen szerzett jártassaga és szakmai anyagai fontos mankók lesznek projektünk megvalósításában. Beszélgetésünk során kölcsönösen megismertük egymás munkáját, tapasztalatokat cseréltünk saját országunk gyakorlatáról. Mindketten tájékoztató anyagokkal szemléltettük saját munkánkat.