A mediáció mibenléte

Írta Zachar Illés Tamás

A mediáció egy olyan, nem hagyományos vitarendező megoldás, melynek az a célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezéssel zárják le a vitájukat. Ehhez a vitában nem érintett, semleges, pártatlan harmadik személy, mediátor segítségét veszik igénybe. A mediáció eszközével gyorsan, hatékonyan rendezhető a vita. ( néhány hét alatt befejezhető egy olyan vita, amely a bírósági eljárásban évekig elhúzódna) A mediáció lehetővé teszi, hogy a felek per helyett párbeszéd útján megállapodásra jussanak. Nagyon fontos tehát hangsúlyozni, hogy a mediátor nem bíró, nem ő, hanem a felek döntik el a saját jogvitájukat. Ezek alapján azt is mondhatnánk, hogy ebben a facilitátori szerepben bárki megállja a helyét, csupán meg kell felelni a „good listener” kritériumnak. Nos azért ez nem így van, a mediátor szerepe a történetben elengedhetetlen: a felek maguk között nem tudják megoldani a vitát,a mediátornak kell a megbeszélést a megfelelő mederbe terelni, feltenni a megfelelő kérdéseket, felismerni a lényeges pontokat, amelyek kulcsok lehetnek abban, hogy megállapodás születhessen.

Mi a mediáció előnye a perhez képest?

A közvetítői eljárás lényegesen gyorsabb, rugalmasabb, mint a bírósági peres eljárás. A mediációban nem fordulhat elő az, mint ami egy perben, hogy az egyik fél nyer, a másik pedig veszít. A mediátor kapcsolatba lép a felekkel, közvetlen, oldott légkörben segít nekik a konfliktus feltárásában és abban, hogy maguk találják meg a megoldást a problémájukra. A megegyezéssel mindkét fél nyer, miközben a megegyezés növeli a felek egymás iránti bizalmát, és javítja a konfliktus miatt megromlott kapcsolatokat is. Tehát egy mediátor egyik legfontosabb feladata egyfajta bizalom kiépítése valamennyi fél irányába. Egyrészt arra vonatkozóan, hogy ő meghallgatva és megértve a problémájukat, pártatlanul, támogató szándékkal áll minden fél irányába, másrészt az eljárás teljes szakaszában biztosítania kell a feleknek, hogy mindenki meghallgatva érezze magát. Az egyik legborzasztóbb kimenetele egy mediációnak, ha úgy kezdik el papírra vetni az állítólagosan közös megállapodást, hogy az egyik fél úgy érzi, őt nem hallgatták meg, nem mondhatott el számára fontos részleteket, nem beszélhetett számára fontos érzésekről. S gyakorló jogászként itt szeretném kiemelni ( saját vélemény) a legfőbb különbséget a per és a mediáció között: a mediációban helye van az érzéseknek, míg a perben aligha. Minden konfliktus, minden döntés alapja, velejárója valamilyen érzelem, amely eléggé túlfűtött általában, amikor a felek már egymás között képtelenek a rendezésre, s harmadik személy segítségét kérik. Meg lehet, sőt meg kell beszélni azokat az érzelmi viszonyulásokat, amelyek a mediátor szerint a megállapodás gátját képezik. Csak egy gyakorló szakember tud arról tanúbizonyságot adni, hogy milyen komplex, megoldhatatlannak tűnő konfliktusokat lehet elrendezni egy egyszerű bocsánatkérés mediációs ülésen történő elhangzásával. Amikor a mediátor egy ilyen érzelmi anomáliát, vagy valamilyen erős pszichikai gátat észlel valamelyik fél oldaláról ( vagy például csak fél beszélni , a megállapodás szempontjából elengedhetetlen dolgokban „állóháború” alakul ki), ajánlatos az úgynevezett „caucus” módszer alkalmazása. Ez alapján egy rövidebb négyszemközti beszélgetést tartanak a mediátor, s a fél, ahol a mediátor megpróbálja kihámozni a gát okát. További előny még a perrel szemben, hogy a mediáció nem nyilvános, sőt a mediátornak az eljárás során tudomására jutott tényekkel, adatokkal kapcsolatban szigorú titoktartási kötelezettsége van. Tehát az előtte elhangzottakról az esetleges perben eljáró bírónak sincs tudomása. A felek közös döntésén múlik, hogy az elhangzottakról kinek mit hoznak a tudomására.

Milyen típusú viták rendezhetők bírósági közvetítéssel?

• családjogi viták, például házasság felbontása, gyermekelhelyezés (napjainkban Magyarországon a bírósági már kötelezetővé is teheti a közvetítő igénybevételét az ilyen esetekben), illetve szülői felügyeleti jog gyakorlása tárgyában indult jogvita, láthatási, vitás kapcsolattartási jog körében, vagyonmegosztás esetén
• szerződéses és szerződésen kívüli jogviták, kártérítés, szavatosság, birtokvita, szomszédjogok, elszámolási viták
• gazdálkodó szervezetek egymás közötti vitái
• munkajogi viták, amelyben a munkáltató és a dolgozó között rendezhetők a munkabérrel
• munkaviszonnyal, munkaszerződéssel kapcsolatos vitás kérdések


Álláspont- Érdek

Alapvető dichotómia, amivel egy mediátornak bánni kell tudni. Amikor a bemutatkozást követően a felek leírják a helyzetet, mindenki elmondja a maga álláspontját. A mediátor meghallgatja ezeket, s el kell kezdeni feltárni az érdeket: Miért is az annak a személynek az álláspontja, milyen érdek áll az mögött. Az érdekek feltérképezésére megvannak a megfelelő kérdések, de sokszor nagyon eltérő érdekek húzódnak meg. Minden viszonyban vannak közös érdekek, mint például a tisztelet, megbecsülés, biztonság, nyugalom, önállóság, békére való törekvés, ezekből a közös értékekből kell kiindulni, s közelíteni. Szeretnék még írni a mediáció két különböző megközelítéséről, s az ezzel kapcsolatosan alkotott álláspontomról. Itt beszélnék a facilitatív és a direktív mediáció különbözőségéről. A fentiekben leírtak inkább a facilitatív módszert erősítik, tehát ahol a mediátor tereli a vitát, felteszi a megfelelő kérdéseket, de nem javasol, nem ad ötleteket ( főleg nem mond értékítéletet, vagy véleményt), a különböző alternatív megoldásokat maguknak a feleknek kell megtalálniuk. A direktív módszerben a mediátor kicsit nagyobb szerepet vállal, például létezik a mediator’s proposal intézménye, vagyis, hogy ő is tesz megoldási javaslatot. Szerintem az előbbivel érdemes kezdeni, s amennyiben az általános facilitatív módszerek kudarcot vallanak, akkor lehet helye a mediátor érdemibb beavatkozásának. ( Fegyelmezni, indulatokat csitítani értelemszerűen bármikor megengedett) A mélyebb szakmai ismeretek iránt érdeklődők hallhatnak még a témáról a PIPA Alapítvány ez évi rendezvényein, s az év második felében kiadásra kerülő mediációs kézikönyvből, ahol az LMBT sajátosságokra is ki fogunk térni részletekbe menően.